Az autózás nem kényszer, hanem választás!

A BKK vezérigazgatója szerint az agglomerációban élők közül sokan azért ülnek autóba, mert nincs megfelelő közösségi közlekedés.
A problémát mi is látjuk, a következtetéssel azonban nem értünk egyet.
Az autózás ugyanis nem valamiféle kényszerű rossz, amelyet csak akkor lehet elfogadni, ha nincs más megoldás!
Az autó teljes értékű közlekedési eszköz, amelyet az embereknek joguk van választani!
Akkor is, ha egyébként jár busz vagy villamos.
Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában a főváros és az agglomeráció közlekedési problémáiról beszélt.
A közösségi közlekedés hiányosságait ismertetve úgy fogalmazott:
„Az ott élők is azért ülnek nagyon sokszor autóba, mert nincs elég jó közösségi közlekedés, vagyis ez egy kényszer.”
A kijelentés az agglomerációban élőkre vonatkozott, ahol a járatok ritkábbak, a közlekedési kapcsolatok pedig sok esetben kevésbé kedvezőek, mint Budapesten belül.
Ebben a tekintetben egyetértünk Bodor Ádámmal. A közösségi közlekedés kiszámíthatósága, a megfelelő járatsűrűség, a buszsávok és a kötöttpályás kapcsolatok minősége, valamint a megbízható átszállási lehetőségek alapvetően befolyásolják, hogy az emberek milyen közlekedési eszközt választanak.
Csakhogy attól, hogy valaki autóval jár, még nem biztos, hogy kényszerből teszi!
Sokan egyszerűen azért ülnek autóba, mert számukra ez a legjobb megoldás.
Nem feltétlenül a közösségi közlekedés hiányosságai miatt, hanem mert az autó gyorsabb, kényelmesebb, rugalmasabb, vagy jobban illeszkedik a mindennapjaikhoz.
Miért kellene ezt bárkinek megmagyaráznia?
Miért kellene egy autósnak bizonyítania, hogy valóban szüksége van a gépkocsijára?
Miért csak akkor tekinthető elfogadhatónak az autó használata, ha nincs más lehetősége?
Az autózás nem egy megtűrt közlekedési forma, amelynek létjogosultságát újra és újra igazolni kell.
Bodor Ádám egyébként saját korábbi közlekedési szokásait is felidézte. Amikor Óbudáról a Műegyetemre járt, a közösségi közlekedést nem találta kellően kiszámíthatónak, ezért inkább kerékpárral közlekedett.
Ez a példa éppen azt mutatja, hogy az emberek a saját szempontjaik szerint mérlegelik a lehetőségeiket.
Bodor Ádám a kerékpárt választotta. Más az autót választja. Megint más a villamost vagy a metrót.
Miért kellene ezek közül bármelyiket eleve helytelen döntésnek tekinteni?
Nem az a közlekedéspolitika feladata, hogy megmondja az embereknek, mivel akarjanak közlekedni.
Hanem az, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a különböző közlekedési módok számára.
Természetesen támogatjuk a közösségi közlekedés fejlesztését. Szükség van megbízható járatokra, jobb hálózati kapcsolatokra, korszerű járművekre és olyan infrastruktúrára, amely valóban versenyképes alternatívát kínál.
A dugók csökkentése, a buszok haladásának javítása és a kötöttpályás közlekedés fejlesztése fontos feladat.
De a közösségi közlekedést nem az autózás ellehetetlenítésével kell vonzóbbá tenni.
Egy parkolóhely megszüntetésétől nem lesz pontosabb a busz.
Egy forgalmi sáv elvételétől önmagában nem lesz megbízhatóbb a villamos.
Attól pedig, hogy az autózást egyre több korlátozás nehezíti, még nem feltétlenül javul a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonala.
Nem attól lesz jó a közösségi közlekedés, hogy az autózás egyre rosszabb.
A közlekedési fejlesztéseket a valós igényekhez kell igazítani.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat, akik munkába járáshoz, családi feladataikhoz vagy egyszerűen saját döntésük alapján autót használnak.
A BKK vezérigazgatójának nyilatkozata egy fontos problémára világít rá: a közösségi közlekedésnek sok területen fejlődnie kell.
Ebből azonban nem következik, hogy minden autós valójában szívesebben járna busszal vagy vonattal, ha arra megfelelő lehetősége lenne.
Vannak, akik igen. Mások nem.
Ezt a különbséget ideje lenne elfogadni.
Álláspontunk szerint a közlekedési módok között nem mesterségesen kell versenyt teremteni, hanem valódi választási lehetőséget kell biztosítani.
Az autósok nem másodrendű közlekedők, és az autóhasználat nem olyan kiváltság, amelyért folyamatosan magyarázkodni kellene.
Arról sem lehet megfeledkezni, hogy az autósok nemcsak használják, hanem jelentős adóterheken keresztül finanszírozzák is a közlekedési rendszert.
Gépjárműadót fizetnek, az üzemanyag árában jövedéki adót és áfát, emellett számos további díj és költség terheli őket.
Az autósok az egyik legközvetlenebbül és legjelentősebben megadóztatott közlekedői csoportot alkotják.
Az autózás sokak számára szükséglet, mások számára tudatos választás.
Mindkettő legitim szempont.
Budapestnek és az agglomerációnak olyan közlekedési rendszerre van szüksége, amely nem egymás ellen fordítja a közlekedőket, hanem mindenkinek megfelelő lehetőségeket biztosít.
A közlekedés szabadsága nem ott kezdődik, hogy valaki megmondja, melyik járművet kell választanunk.
Hanem ott, hogy valóban mi dönthetünk róla.
Forrás: InfoRádió Aréna, 2026. november 18. – Bodor Ádám interjúja; Infostart, 2026. november 19.
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!













