Sokan szeretik azt képzelni, hogy ha elég drága lesz a benzin és a gázolaj, akkor majd az emberek leteszik az autót. Csakhogy a valóság ennek épp az ellenkezőjét mutatja. Rengetegen még jóval magasabb árak mellett sem mondanának le róla, mert a saját autó nemcsak kényelmesebb, hanem sokszor az egyetlen kulturált,
Amikor valaki az autósokat háttérbe toló közlekedéspolitikát próbálja korszerűnek és követendőnek beállítani, szinte mindig Hollandia kerül elő elsőként.Most Biczók Péter is a holland bringasztrádák világát mutatja be, rendezett képekkel, jól hangzó szakmai fogalmakkal és úgy, mintha ez egy magától értetődő sikertörténet lenne. Csakhogy a holland modell nem attól lett ilyen,
Vitézy Dávid már be is harangozta a bécsi receptet: több gyalogosfelület, zöldebb és tágasabb közterek, megszűnő közterületi parkolók, a szervizút és a parkolók helyén pedig széles, védett kerékpárút. A kép viszont ennél árnyaltabb. Az első ütem egyelőre nem az egész Ringet érinti, hanem egy körülbelül 700 méteres szakaszt a Schottenring
Egyre jobban terjed az iskolautca fogalma, de nem árt feltenni a legegyszerűbb kérdést: tulajdonképpen mit is jelent ez az egész? Röviden azt, hogy az iskola környékén valamilyen módon korlátozzák az autós forgalmat, vagy lejjebb viszik a sebességet arra hivatkozva, hogy így biztonságosabb lesz a gyerekeknek. Papíron ez persze jól hangzik.
A képen látható mondat nyers, ironikus, de egy dolgot nagyon pontosan eltalál: a közlekedésben valahogy mindig az autóstól várják el, hogy mindenki helyett is figyeljen. Hogy ő fékezzen, ő kerülje el a bajt, ő számoljon azzal is, ha a másik fél figyelmetlen, szabálytalan vagy egyszerűen csak nem elég óvatos. Pedig
A Levegő Munkacsoport megint elővette a jól ismert autóellenes kottát, és elmagyarázta, miért lenne jobb, ha az autós még többet fizetne. Szerintük az üzemanyag árának csökkentése rossz irány, mert nem visszafogja, hanem ösztönzi a fogyasztást. Lukács András így fogalmazott: „Az üzemanyag-árstoppal és adócsökkentéssel a kormány azt üzeni a lakosságnak és
Egyre nehezebb nem úgy nézni a traffipaxokból és gyorshajtásos bírságokból felépült rendszerre, mint egy remekül működő pénzbehajtó gépezetre. A bírságbevétel rekordot dönt, csekkek mennek, milliárdok folynak be, csak éppen azt nem mondja meg senki, hová lesz ez a pénz, és abból az autós miért nem lát vissza semmit az utakon.
Miközben nálunk még mindig ott tart a közlekedéspolitikai gondolkodás, hogy hogyan lehet még egy sávot elvenni, még több parkolóhelyet megszüntetni, még több akadályt gördíteni az autós elé, Svájcban egészen más irányba mennek a dolgok. Svájc 2025. március 1-jétől már jogilag is engedélyezett bizonyos automatizált vezetési megoldások használata. Itt fontos tisztázni
Vannak helyek, ahol ha kiderül, hogy egy döntés nem működik, akkor nem magyarázzák a végtelenségig, hanem módosítanak rajta. Berlinben most több ilyen példa is van. Ez azért érdekes, mert itthon az autóellenes ötleteket sokszor pont a „külföldi példa” címkével adják el, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy külföldön vissza is
Az új KRESZ‑tervezet külön kitér a kerékpárokra és e‑rollerekre: szabályozná a maximális sebességet, az oldaltávolságot, és azt, hogy hol közlekedhetnek az úton vagy a kerékpárúton. Ezek a módosítások a közlekedésbiztonságot célozzák, de a rendszám és hatósági azonosító kérdése továbbra sem rendezett. Attól, hogy a KRESZ definiál egy járművet, még nem
