Jó hír: a Kúria elkaszálta Tatabánya jogsértő parkolását – november 30-tól vége. Tatabánya 2025. március 24-én fogadta el a fizetős várakozás rendjéről szóló 10/2025. (III.24.) önkormányzati rendeletet, amelyet 2025. július 1-jétől élesítettek. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.025/2025/8. számú határozattal kimondta: a rendelet más jogszabályba ütközik, ezért 2025. november 30-án
A fizetős parkolás Magyarországon nem tegnap született. Budapesten már 1974-ben megjelentek az első fizetős helyek, az 1980-as évek közepére pedig óradíjas rendszer működött: 1986-ban 20 Ft/óra volt a tarifa – mai értéken nagyjából 700–800 Ft/óra. A „próbaüzem” azóta mindennappá vált: zónák, automaták, alvállalkozók, behajtás, koncessziók – és a köznyelvben csak
Budapest környékén megint szaporodnak a fix dobozok: A trükk a régi: a doboz állandó, de a mérőeszköz vándorol – a sofőr pedig csak tippelhet, mikor melyik aktív. Dunaharaszti ráadásul 250 millió forintos állami támogatással viszi a prímet.Közlekedésbiztonság vagy újabb pénzgyűjtés? Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted! Csatlakozz hozzánk tagként! https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
Most éppen Miskolcon próbálják elhitetni, hogy a villamos majd megoldja minden gondunkat: „egy szerelvény 250 embert szállít, tisztább lesz a levegőnk, ha mindenki így utazik”. Csakhogy aki valóban használja a tömegközlekedést, az pontosan tudja: a járatok zsúfoltak, kényelmetlenek, gyakran koszosak, kimaradnak, és sokszor még a légkondi sem működik. Nem egy-két
Úgy tűnik, a budapesti „parkolási vírus” már Debrecenben is fertőz: szeptember 8-tól megszűnt az ingyenes parkolás a Malompark Bevásárlóközpontban. Nemcsak a „potyázók”, hanem a vásárlók, a vendégek és az ott dolgozók is fizetnek. Az első óra 240 forint, utána pedig óránként minimum 480 forint. Az üzemeltető indoklása:A debreceni közgyűlés a
Mint minden évben, idén is ellepték az internetet a “mennyi az annyi a Balatonon?” posztok: lángos, fagyi, belépők… Ilyenkor mindenki számol, kalkulál, hasonlítgat a szomszédos Horvátországgal. Közben van valami amiről sosem beszélnek. Nem fotózzák, nem posztolják, nincs rajta filter, de minden napra jut belőle. Mégis naponta ezreket húznak le vele
Tudtátok, hogy Dunaújvárosban 2005-ben népszavazást tartottak a fizetőparkolás bevezetéséről, és azóta sincsenek fizetőparkolók a városban? Dunaújváros lakossága (jelenleg kb. 44 000 fő) még 2005-ben egy helyi népszavazáson döntött úgy, hogy nem támogatja a fizetőparkolás bevezetését. A történet még 2004 októberében kezdődött, amikor két helyi társadalmi szervezet kezdeményezte, hogy népszavazás döntsön
Az autót használó emberek gyakran kerülnek a kritikák kereszttüzébe a városi légszennyezés kapcsán. Sokszor hallani, hogy a közlekedési dugókban várakozó autók felelősek a levegő minőségének romlásáért, és emiatt hátrányos helyzetbe hozzák a városlakókat. De vajon valóban így van? Nézzük meg a tényeket. Az autók károsanyag-kibocsátása drasztikusan csökkent. Az elmúlt évtizedekben
Elegünk van abból, hogy az autós embereket bűnbakként kezelik, és minden lehetséges módon sarcolják! A poszt szerzője(Levegő Munkacsoport) és a hozzá hasonlók előszeretettel próbálják elhitetni, hogy az autósokat érintő megszorítások a „mindenki érdekét szolgáló” intézkedések. De lássuk a tényeket! Az autósok pénze nélkül az ország megállna! Miközben egyes aktivistacsoportok, például
A hazai gyorsforgalmi utak kezelője egy már több országban kipróbált rendszert tervez bevezetni: az intelligens leállósávokat. Az M7-es autópályán, ahol nyáron péntekenként akár 300 ezer autó is közlekedik, különösen indokolt lehet ez a megoldás a forgalmi dugók enyhítésére. Mi az intelligens leállósáv? A rendszer lényege, hogy forgalmas időszakokban, például hétvégi
