Készült egy újabb felmérés az úgynevezett autófüggőségről, Biczók Péter pedig le is vonta belőle a szokásos következtetést: az emberek nem azért ülnek autóba, mert ezt akarják, hanem mert a város rákényszeríti őket.
Na, ez részben igaz.
A külső kerületekben, az agglomerációban, a rosszul bekötött városrészekben az autó sokszor tényleg nem kényelmi kérdés, hanem szükség.
Ezt eddig is mindenki tudta.
A mellékelt CDI-térkép pont ezt próbálja megmutatni.
A piros részek azok a városrészek, ahol az autóval sokkal több minden érhető el gyorsan és egyszerűen, mint tömegközlekedéssel.
A világosabb, fehér részeknél nagyjából kiegyenlített a helyzet, a kék pedig azokat a pontokat jelöli, ahol a közösségi közlekedés versenyképesebb.
Budapesten gyakorlatilag nincs nagy összefüggő „kék zóna”.
Magyarul még a belváros jelentős részén sem akkora előny a tömegközlekedés, mint ahogy azt sokan előadják.
A baj ott kezdődik, amikor ebből megint az lesz, hogy az autózást kell nehezíteni ott is, ahol az emberek egyszerűen azért választják az autót, mert jobb nekik.
Mert ahol van metró, villamos, busz vagy HÉV, ott sem véletlenül ülnek sokan autóba.
Nem azért, mert nem hallottak még a bérletről, hanem mert az autó kényelmesebb, nyugodtabb, rugalmasabb és biztonságosabb.
Nem kell menetrendhez igazodni.
Nem kell esőben-fagyban megállóban várni.
Nem kell átszállni.
Nem kell koszos aluljárókon átverekedni magad.
Nem kell mások szagát, hangoskodását, balhéját elviselni.
Nem ül melléd egy vállalhatatlan állapotban lévő idegen.
Nem kell gyerekkel, bevásárlással, csomaggal végigszenvedni a fél várost.
A felmérés ráadásul maga is kimondja, hogy a kerékpárt és a rollert nem vizsgálta.
Ehhez képest a következtetés végén valahogy mégis előkerül a jól ismert recept: kevesebb autó, több kerékpárút, parkolási reform, forgalomcsillapítás.
Vagyis a bicikli megint úgy lett megoldás, hogy a vizsgálatban érdemben nem is szerepelt.
Biczók Péter azt írja: „a nők mozgásszabadságát aránytalanul korlátozzák.”
Pontosan.
Csak éppen nem az autó korlátozza a nők mozgásszabadságát, hanem az, amikor valaki el akarja venni tőlük azt a közlekedési módot, amely sokszor a legbiztonságosabb és legkiszámíthatóbb választás.
Egy nőnek este, hajnalban, munkából hazafelé, gyerekkel, bevásárlással vagy egyedül közlekedve nagyon nem mindegy, hogy beül a saját autójába, vagy vár egy megállóban, átszáll, aluljárózik, és közben reménykedik, hogy hazafelé nem kerül kellemetlen vagy ijesztő helyzetbe.
Lehet erről szépen beszélni várostervezési konferenciákon, csak a valóság ennél egyszerűbb: az emberek nem mindig azért autóznak, mert nincs más lehetőségük.
Sokszor azért, mert van tapasztalatuk és önálló döntésük.
Az autózás nem betegség, amit ki kell nevelni az emberekből.
Hanem sokaknak szabadság, biztonság és normális életminőség.
A témáról már Telex-cikk is született.
Úgy tűnik, az „autófüggőség” most az új varázsszó arra, hogy miért kell egyre kellemetlenebbé tenni az autós közlekedést.
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!
