Miközben Karácsony Gergely a belvárosból elköltözött budapestiek visszacsábításáról beszél, érdemes kimondani, miért mentek el sokan: a mindennapi élet egyre körülményesebb lett, és ebben a napi parkolás ellehetetlenítése is komoly szerepet játszott.
Attól viszont, hogy valaki kiköltözött, még ugyanúgy bejár dolgozni Budapestre, gyakran az agglomerációból.
Ha azt szeretnénk, hogy a belső kerületek ne omoljanak a bejövő forgalom alá, akkor adni kell egy működő belépési pontot a városhatárnál.
Ez a P+R.
A kérdés nem az, hogy kell-e P+R, hanem az, hogy miért nincs belőle elég, miközben mindenki elvárja, hogy „tedd le kint az autót, és szállj át”.
Ehhez három dolog kellene egyszerre: felelős, pénz és helyszín.
Ezek közül általában mindig legalább egy hiányzik.
Kinek a dolga lenne megépíteni?
A P+R nem „agglomerációs szívesség”, hanem térségi infrastruktúra, mert a terhelés Budapest belső részein csapódik le.
- A fővárosnak kellene vezető szerepet vállalnia a budapesti csomópontoknál, ahol metró/HÉV/vasút kapcsolathoz lehet kötni a parkolót.
- Az államnak pedig ott, ahol a kötöttpályás hálózat és a nagy fejlesztések állami kézben vannak, mert P+R nélkül a rendszer nem tudja “felszívni” a bejárókat.
A kerületek partnerként tudnak beleszállni, de a lényeg egyszerű: ha nincs kijelölt gazdája a feladatnak, akkor marad a mutogatás.
Mennyibe kerülne? (nagyságrendben)
A P+R-t lehet olcsóbban és drágábban is csinálni, attól függően, hogy felszíni parkolóról vagy parkolóházról beszélünk.
- Felszíni P+R: kb. 0,5–2 millió Ft/férőhely → 1000 férőhely: kb. 0,5–2 milliárd Ft
- Parkolóház: kb. 8–15 millió Ft/férőhely → 1000 férőhely: kb. 8–15 milliárd Ft
Nem kevés pénz, de egy nagyváros közlekedésében ez nem „megugorhatatlan”, hanem prioritás kérdése.
Mi épül közben, és miért jogos a prioritás kérdése?
Közlekedésre költenek pénzt, csak sokszor olyan átalakításokra, amelyek inkább látványosak, mint hatékonyak.
Miközben a városban sorra készülnek a sokszor üresen álló, vitatható helyen kialakított biciklisávok, felmerül a kérdés: ha ezeknek akár csak egy részét P+R-kapacitásba tennék, mennyivel kevesebb autó menne be a belső kerületekbe?
A P+R nem világnézetet képvisel, hanem forgalmat vesz le.
Ha végre megépül: elbírná-e a közösségi közlekedés?
Ez a másik fontos pont.
Ha hirtelen sok ezren tényleg átszállnának a városhatárnál, akkor a BKK-nak ehhez csúcsidőben kapacitást kellene hozzátennie: sűrűbb követést, jobb csatlakozásokat, és néhol csomóponti fejlesztéseket.
Vagyis a jó P+R nem csak parkoló, hanem parkoló + menetrend + kapacitás együtt.
Szerinted kinek kellene a P+R-építést kézbe venni: a fővárosnak, az államnak, vagy közösen?
Ha lenne elég P+R, a közösségi közlekedés csúcsidőben bírná-e, vagy előbb a kapacitást kellene hozzáigazítani?
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!
