Kihirdették a Rákosrendezőre kiírt tervpályázat eredményét, és már most úgy beszélnek róla, mintha ezzel Budapest végre megérkezett volna a jövőbe.
Tény, hogy a terv látványos.
Új városrész, új központi funkciók, sok zöldfelület, közterek, sétálóutcák, tömegközlekedésre épített szerkezet.
Papíron ez jól néz ki, és az is teljesen rendben van, hogy egy ekkora rozsdaövezeti területtel végre komolyabban akarnak kezdeni valamit.
Csakhogy az ilyen bejelentéseknél mindig ugyanaz hiányzik: a józan, földhözragadt rész.
Most is szépen elmondják, hogy ez egy kevés autóra épülő, nem autóközpontú városrész lesz.
Ez jól hangzik egy prezentációban, csak a valóság általában árnyaltabb ennél.
Mert attól, hogy valahol kevesebb helyet szánnak az autóknak, az autók nem tűnnek el.
Az ott élők, az ott dolgozók, a családok, a szolgáltatók, a kiszállítók, a mindennapi ügyeket intéző emberek ugyanúgy létezni fognak.
És pontosan ez az, amiről ilyenkor feltűnően kevés szó esik.
Tízezer új lakásról beszélnek, új városközpontról, hosszú évek alatt felépülő új városrészről, miközben a kommunikáció már most abba az irányba megy, hogy az autó inkább probléma, mint valós közlekedési igény.
Pedig egy ekkora fejlesztésnél nem lehet úgy tenni, mintha ez csak másodlagos kérdés lenne.
Lehet szeretni a zöldebb, rendezettebb, modernebb városi környezetet.
Ezzel önmagában semmi gond nincs.
A gond ott kezdődik, amikor megint ugyanaz a szemlélet köszön vissza: a tervben minden szép és harmonikus, csak valahogy az nincs rendesen végiggondolva, hogy a mindennapi használatban ez hogyan fog működni.
Budapesten már jól ismerjük, mit jelent a gyakorlatban a szépen becsomagolt „nem autóközpontú” városfejlesztés.
Kevesebb parkolóhelyet, több korlátozást, szűkebb mozgásteret és a szokásos forgatókönyvet: az autós majd oldja meg.
Kerül, vár, keresgél, fizet, alkalmazkodik.
A döntést mások hozzák meg, a következményeket pedig megint az autósok nyelik le.
Rákosrendező lehetne jó fejlesztés is, mert a terület rendezésére valóban szükség van.
Csak ehhez végre nem azt kellene bizonygatni, hogy mit kell kiszorítani, hanem azt kellene megmutatni, hogyan lehet egy városrészt úgy megtervezni, hogy ne megint az autós legyen az első, akinek a szempontjait félresöprik.
Mert attól még nem lesz valami korszerű, hogy látványosan háttérbe tolják az autókat.
Attól lesz az, ha a valóságban is működik, nem csak a látványterven.
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!
