Ontario megtette, ami nálunk még csak álom: véget vet az önkormányzati traffipax biznisznek.
Nem egy kis kanadai városról beszélünk, hanem Kanada legnépesebb tartományáról, nagyjából 16 millió lakossal – körülbelül egy egész Magyarországnyi emberről.
A tartomány miniszterelnöke, Doug Ford, Ontario kormányfője jelentette be, hogy az önkormányzatok által működtetett automata sebességmérő kamerák korszaka véget ér.
Az elmúlt években Ontario-szerte több mint 700 ilyen automata traffipaxot tettek ki, főleg iskolák és lakóövezetek környékén, több mint 40 településen.
Volt olyan torontói kamera, amely egyetlen helyen több tízezer bírságot és milliós nagyságrendű dollárbevételt termelt.
2025 őszén a tartományi kormány lépett.
Doug Ford nyíltan kimondta, hogy az önkormányzati traffipaxok valójában rejtett sarcok.
Egy ponton túl elég nehéz volt komolyan venni, hogy ez „csak a gyerekek védelméről” szól, és semmi köze a kasszához.
Három fő indokot sorolt fel:
-az adófizetők védelmét, a kamerák nem teljesítették a célt, pénztermelő automatává váltak
-a bürokráciacsökkentést – a Bill 56 keretében egyszerűbb, átláthatóbb szabályozást és kevesebb papír munkát ígértek
-ezek a kamerák valójában nem állítják meg a gyorshajtást, mert a sofőr hetek múlva kapja meg a csekket, nem ott és akkor szembesül a következménnyel, tehát nem hat érdemben a vezetési stílusára.
A jogi lépés ehhez képest meglepően egyszerű volt: a Bill 56(Building a More Competitive Economy Act, 2025 egy ontariói „bürokráciacsökkentő” törvénycsomag, amely több jogszabály módosítása mellett kiveszi a közlekedési törvényből az önkormányzati sebességmérő kamerák jogalapját, ezzel leállítva a traffipax-bizniszt)egyszerűen kivette az automata sebességmérő rendszert a közlekedési törvényből.
A rendőrségi kézi mérés marad, a piros lámpás kamerák maradnak, de az önkormányzati traffipaxok jogalapja megszűnik.
2025. november 14-től az önkormányzatok nem adhatnak ki új bírságot ezekre a kamerákra hivatkozva, a programokat le kell állítani – a gyakorlatban több száz dobozt „kapcsolnak le” egyszerre a tartományban.
Természetesen nem mindenki tapsolt.
Több polgármester tiltakozott, köztük Toronto polgármestere, Olivia Chow is.
Ő azzal érvel, hogy a kamerák igenis lassítják a forgalmat az iskolák környékén, és hogy a bírságpénzt közlekedésbiztonságra költik: új zebrákra, lámpákra, gyalogos-átkelőkre, rendőri jelenlétre, baleseti áldozatok támogatására.
Toronto évente több tízmillió dollárhoz jutott a rendszerből, amit – a polgármester szerint – „jó célokra” fordítottak.
A vita lényege érthető: a tartomány azt mondja, ebből sarc lett, a városvezetés azt mondja, ebből él a biztonság.
A döntés joga a tartománynál volt, és most a tartomány mondta ki az utolsó szót.
Ontario ráadásul nem állt meg annyinál, hogy „nincs több automata traffipax”, hanem azt is megmondta, mi jön helyette:
Létrehoztak egy 210 millió dolláros közlekedésbiztonsági alapot, kifejezetten azoknak az önkormányzatoknak, ahol eddig kamerák működtek.
Ebből nem újabb csekkeket finanszíroznak, hanem fizikai forgalomcsillapítást: fekvőrendőröket, útszűkítéseket, járdaszigeteket, nagyobb és egyértelműbb iskolazóna-táblákat, villogó figyelmeztető lámpákat.
Amit eddig fotóval és papírcsekkel próbáltak elintézni, azt most aszfalttal, betonnal és táblákkal akarják megoldani ugyanott.
Közben nálunk?
Nálunk továbbra is az látszik, hogy a doboz hamarabb érkezik, mint az útjavítás.
Újabb és újabb traffiboxok nőnek ki a 30–40-es, kátyús szakaszokon, ahol negyvennel is két kézzel fogod a kormányt.
Részletes, átlátható elszámolást arról, hogy mennyibe kerül a rendszer, mennyit hoz, és konkrétan mire költik a bírságbevételeket, nem nagyon látunk.
Országos, következetes program arra, hogy a veszélyes helyeket fizikai forgalomcsillapítással – fekvőrendőrrel, szigettel, normális forgalomtechnikával – tegyék biztonságosabbá, szintén nem nagyon rajzolódik ki.
A traffibox-hálózat viszont szépen terjeszkedik.
Ontario autós szemmel azt üzeni: ha egy eszköz jobban termeli a pénzt, mint a biztonságot, akkor nem még több dobozt kell kirakni, hanem meg kell nézni, hol csúszott el a rendszer, és a forrásokat az útakra kell költeni, nem a fotókra.
A kérdés innen nézve elég egyszerű: ha egy Magyarországnyi nagyságú tartomány gond nélkül leállítja az önkormányzati traffipax-bizniszt, akkor nálunk meddig marad fontosabb a doboz, mint az utak állapota?!
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!
