Ha a rakpartról van szó, Budapesten a döntéshozók képzelete feltűnően gyorsan beszűkül: autók ki, lezárás be, aztán ezt próbálják modern városfejlesztésnek eladni.
Pedig a pesti alsó rakparttal kapcsolatban nem egyetlen ilyen elképzelés volt, hanem több is.
Már korábban is felmerült a részleges lefedés, a forgalom megtartása melletti átalakítás, sőt a RAK-PARK pályázat több eleme is abból indult ki, hogy a Duna-part használhatóságát nem csak teljes lezárással lehet javítani.
Hogy ezek végül miért nem valósultak meg, arról a 2019-es Építészfórum-cikk elég világosan felsorol több okot is.
Egyrészt a korábbi, Finta-féle elképzelésből elsősorban anyagi okok miatt nem lett semmi. Másrészt a teraszos-lefedéses megoldásnál az is gond volt, hogy vagy a teraszt kellett volna a Vigadó tér szintjénél jóval magasabbra emelni, ami akár a budai panorámát is takarhatta volna, vagy az autóutat kellett volna jelentősen lejjebb vinni, ami rendkívül költséges lett volna.
Emellett örökségvédelmi és UNESCO-világörökségi aggályok is felmerültek, továbbá az is látszott, hogy a kormányhatározatban felvetett teraszos ötlet és a RAK-PARK nyertes koncepciója nem igazán illett össze, mert utóbbi a rakpart akadálymentes bejárhatóságára és a forgalom megtartása melletti átalakításra épített.
Magyarul: nem azért nem lett belőlük semmi, mert ne lett volna más gondolat a lezáráson túl, hanem azért, mert a költségek, a műszaki nehézségek, a panorámát és a világörökségi környezetet érintő aggályok, valamint az egymással versengő koncepciók végül sorra megakasztották ezeket a terveket.
Ettől még az alapigazság ugyanaz: a rakpartnál nem az autósok kiszorítása lenne az egyetlen út. Sőt, hosszú távon az volna az ideális, ha a rakpartot valódi észak–déli közlekedési folyosóként kezelnék, 2×2 sávos lenne, meghosszabbított kapcsolattal, mert az M0 nem minden forgalmi helyzetre megoldás.
Nem minden forgalmat lehet egyszerűen kiterelni a külső gyűrűre, és nem minden budapesti útvonal váltható ki azzal, hogy „kerülje meg, aki tudja”.
Aki a városon belül közlekedik, annak működő városi útvonalakra van szüksége, nem elméleti kerülőkre és hétvégi lezárásokra.
A rakpartot nem kiüríteni kellene, hanem fejleszteni.
Nem egymásnak ereszteni a közlekedőket, hanem olyan megoldásokat keresni, amelyekben a város működik is, nem csak jól mutat egy facebook posztban (Karácsony Gergely).
Ti mit gondoltok: meddig akarják még a lezárást egyetlen megoldásként erőltetni a rakpartnál, ahelyett hogy végre működő, ésszerű fejlesztésekben gondolkodnának?
Ne hagyd, hogy mások döntsenek helyetted!
Csatlakozz hozzánk tagként!
https://autoserdekvedelem.hu/csatlakozz/
A munkánk csak akkor lesz sikeres, ha minél többen álltok mellénk.
Ezt úgy tudjuk elérni, ha posztjainkat lájkoljátok, megosztjátok, bekövettek.
Köszönjük!
