A Fővárosi Közgyűlés 2024. november 27-én döntött a parkolási rendszer átalakításáról, ennek részeként pedig arról is, hogy 2026. július 1-jétől megszűnjenek a parkolóautomaták, és a parkolási díjfizetés a digitális irányba tolódjon el. A közgyűlési vitákban és az erről szóló anyagokban egyértelműen megjelent, hogy a cél a BudapestGO alkalmazás bevonása, vagyis
Csökkenő balesetszám? Jó hír. Az autósellenes politika igazolása már kevésbé. Örülünk annak, ha Budapesten csökken a személyi sérüléses és a halálos balesetek száma. Ebben nincs vita. Minden megmentett élet számít, és balesetből valóban egy is sok. A vita ott kezdődik, amikor Karácsony Gergely ebből a javulásból megpróbál politikai igazolást gyártani
A Karácsony Gergely vezette budapesti városvezetés és a BKK évek óta próbálja úgy beállítani a főutakra felfestett bringasávokat, mintha azok egyértelmű budapesti sikertörténetek lennének. A BP Műhely friss kutatása viszont egészen más képet mutat. A megkérdezettek 43 százaléka inkább vagy teljes mértékben nem ért egyet azzal, hogy a főutak, így
Karácsony Gergely éppen nagy büszkén mutogatja a Rákosrendező-projekt terveit. Csakhogy ennek az egésznek van egy nagyon prózai oldala is: a pénz. Videó: https://www.facebook.com/reel/1444549593786184 Rákosrendező teljes vételára kb. 50,9 milliárd forint. Ebből az első részletet, 12,734 milliárd forintot, már ki is fizették. A most futó nemzetközi tervpályázat összdíjazási kerete pedig 141
Karácsony Gergely városvezetése alatt: felújítás helyett háló, lezárás, magyarázkodás A Gubacsi híd állapota ma már nemcsak vállalhatatlan, hanem szégyenletes is. A déli oldalon a járdát le kellett zárni, a forgalmat nem lehet visszaengedni, a lehulló darabok miatt pedig már hálót is kifeszítettek alá. Vagyis Budapest vezetése odáig jutott, hogy nem
Elmaradt az előre beharangozott márciusi rakpartnyitás. A főváros szerint majd május 1-jén nyit a RAKPART, május közepétől pedig jön az új, „rugalmas” forgalmi rend. A bejelentés tehát megérkezett, csak a részletek nem nagyon. Az már teljesen világos, hogy ez nem valami hirtelen jött tavaszi ötlet. A rakpart autómentesítését és átformálását
Saumurban (Franciaország) álmodtak egy nagyot a városvezetők. Olyan nagyot, hogy a végén a lakók már hazajutni sem tudtak autóval.A kivitelezésből az embernek olyan érzése támad, mintha Karácsony Gergely tervezőasztaláról gurult volna le az egész, annyira gondosra sikerült az ész nélküli tervezés. A francia városban gyalogos övezetté alakítottak egy utcát, csak
Gyurcsik Ádám urbanista elővette Amszterdam történetét, hogy ezen keresztül mondja el a jól ismert autóellenes tanulságot: az autóközlekedés kiszolgálása nem fér össze a városi élettel. Csakhogy itt nem Amszterdam múltja a lényeg, hanem az a csúsztatás, amit ebből Budapestre akar vetíteni. Az első csúsztatás már ott kezdődik, hogy összemossa a
Ha a rakpartról van szó, Budapesten a döntéshozók képzelete feltűnően gyorsan beszűkül: autók ki, lezárás be, aztán ezt próbálják modern városfejlesztésnek eladni. Pedig a pesti alsó rakparttal kapcsolatban nem egyetlen ilyen elképzelés volt, hanem több is. Már korábban is felmerült a részleges lefedés, a forgalom megtartása melletti átalakítás, sőt a
Tudjátok, mi a baj ezekkel a “átmeneti” forgalmi rendekkel Budapesten? Hogy az “átmeneti” nálunk sokszor nem időtartam, hanem módszer. Lépésről lépésre átrajzolják a közlekedést. Aztán amikor rákérdezünk a részletekre, hirtelen minden ködös: ki döntött, mi a jogalap, és meddig szól, akkor válasz nélkül maradunk. Pontosan ez történik Belső-Erzsébetvárosban a sétálóutcás/forgalomcsillapítási
